Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magamról

 

kalapos-arckep-003--normalis-meret-cropkicsi.jpgKéri Ilona Györgyi néven láttam meg a  napvilágot Budapesten. Pontosabban Csepelen, ahol hat éves koromig a Nagymamám vigyázott rám amíg a szüleim dolgoztak. Akkor már a ceruzát vígan használtam és sokszor lerajzoltam Őt.                    Ma is előttem van,ahogy csodálkozott és mutogatta a szomszédoknak.                                                                                          Aztán egy napon Apám, mondta,hogy költözünk, sírás-rívás után összepakoltunk és mentünk Egerbe.                                                             Iskoláimat itt végeztem, a középiskola különösen szuper volt, én a humán tagozatot választottam. Tetszett, hogy a tantárgyak között, szerepelt a művészettörténet is. Érettségi után hamar rájöttem , ( mivel a kirakat rendezői szakra nem vettek fel) ezzel nem sokra megyek.Ezért úgy döntöttem, hogy elvégzem a Gépipari Technikumot is, sikerrel, több fizetéssel. Nyugdíjazásomig mint beosztott tervező dogoztam.                Az ecset és a ceruza  az örök szerelmeim, azonban megmaradtak, és ha egy kis időm volt  festettem , amit az ablakból láttam, vagy a kirándulásokon megörökítettem. A festés mindig az életem része volt, ha nem rajzoltam és nem festettem, akkor egy fazekasnál gyúrtam az agyagot, és festettem a tányérokat, vagy kis terrakottákat készítettem a családomnak.                                                                                            Képzőművészeti tanulmányaimat a könyvekből, képtárakból, neves festők tanulmányozásával , képeztem és képzem magamat.                    Nincsen kedvenc témám, ahogy szokták mondani" a téma az utcán hever" ,minden érdekel és minden technika is!                                        Szeretem nagyon a papír, a festék, a vászon illatát, a csendet egy kis zenével, és ez nekem  maga a mennyország!!                                                                                                                                                           Most Érden élek és festek, sokszor a Dunánál, ha átnézek a folyó fölött látom a szülőföldemet.